Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra. Ezért támogatják "soha nem látott mértékben" a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó - fűzte hozzá.

Fotó: Nyikos Péter/MTI

A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is. Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt. Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.

Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.

Fotó: Nyikos Péter/MTI



A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium.

Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik. Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.

Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül.

Fotó: Nyikos Péter/MTI



Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.

(MTI)