Vadászat és természetvédelem

Vadászati témájú internetes fórumokon késhegyre menő, személyeskedő vitákat, veszekedéseket olvashat az ember, amint két tábor, a természetvédők, állatbarátok és a vadászok egymásnak esnek. A viták apropóját többnyire a "kegyetlen", "vérszomjas", "hobbiból gyilkolászó", "elmebeteg", "kompenzáló", "urizáló" stb. vadászok "gyilkos hajlamainak kiélése" adja vagy egy-egy sajnálatos vadászbaleset. Azonban ha objektíven a terítékfotók mögé nézünk, már sokkal árnyaltabb a kép.

Ma Magyarország erdei kivétel nélkül kezeltek, tehát mesterségesen fenntartottak, bennük fenntartható gazdálkodás folyik. A vadon élő állatok is természeti környezetünk részei, melyekkel - egyes fajokkal - az ember természeti erőforrásként gazdálkodik, illetve káros mértékű elszaporodásukat meggátolva, az állományt mennyiségileg és minőségileg is szabályozva vadászik rájuk.

Az emberi terjeszkedésnek köszönhetően a vadon élő állatok és az emberek élettere átfedik egymást, így a vad, a táplálkozásával és szokásos élettevékenységeivel az emberi javakban kárt okoz. A károkozás mértéke a vadállomány méretével párhuzamosan változik. Ha az elmúlt száz év urbanizációs és "civilizációs" tendenciáit megfigyeljük, egyre nagyobb és nagyobb területeket szakítottunk ki a természetből. Egyre több erdőt vágtak ki nyaraló vagy lakóház építése miatt. Ezen folyamatoknak köszönhetően az ember és a vadállat összetűzésbe kerül. A fenti tényekre szinte minden esetben az a riposzt érkezik, hogy "jó, de az erdőben minek kell puffogtatni és szegény állatokat halomra gyilkolni?!"

Induljunk kicsit messzebbről és határozzuk meg a vadkár fogalmát.

Ehhez akár a Wikipediát vagy bármely erdészeti, mezőgazdasági szakirodalmat segítségül hívhatjuk és mindenhol nagyjából a következő definíciót találhatjuk:

A vadkár a vad normális életvitele – táplálkozás, mozgás és a búvóhely készítése, annak használata – során okozott gazdasági hátrány, azaz kár, amit az általa használt területen lévő mezőgazdaságilag művelt vagy erdőterületeken okoz. Az erdőművelőt kár éri, mivel nem tudja a törvényben előírt idő alatt befejezetté nyilvánítani az erdőfelújítást, ezért bírságot fizet. A továbbiakban is jelentős anyagi kár érheti a növekedési erély és a minőség csökkenése miatt.

A mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók és a természetvédők gyakran hangoztatott álláspontja szerint a hazai nagyvad állomány túltartott, azaz meghaladja a terület vadeltartó képességének felső határát.

Itt kiemelném a vadeltartó képesség fogalmát. Hála Istennek erdeinkben hosszú évtizedek óta olyan gazdálkodás folyik, mely lehetővé tette, hogy magas minőségű és bőséges hazai vadállomány fejlődjön. Ám egy idő után a libikóka átbillen és az erdő nem tudja eltartani a növekvő létszámot. Ekkor a vadak kilépnek megszokott közegükből és be-bemerészkednek lakott területekre, ember lakta vidékekre. Eleinte "csak" mezőgazdasági területeken okoznak kárt, majd a településeken széttúrják a szemetet, bejutnak a kertekbe és a háztáji veteményest dézsmálják.

Több milliárd forintra rúg évente az a károkozás, mely erdeinkben és a mezőgazdaságban keletkezik. De, hogy milyen károk is keletkeznek?

Hazánkban a leggyakoribb erdei kár az erdősítések rágása. Amennyiben a rágás a csemete pusztulását idézi elő, ami egyéves mesterséges erdősítésekben gyakoribb, mennyiségi kárról beszélünk. A vadrágás okozta minőségi kár a csemete növekedésbeli visszaesését, a későbbi faanyag minőségi romlását okozza. Rágáskárt gyakrabban kérődző vadfajaink okoznak, de a vaddisznó is kitúrhatja az egyéves erdősítések csemetéit és megrághatja azok gyökfőjét, mennyiségi kárt okozva.
 

Hántáskárt, vagyis kéreghántást, –rágást kérődző vadfajaink okozhatnak. Elsősorban a simakérgű fákat hántják általában vékonyrudas, rudas korban. Leggyakrabban lucfenyőn szokott előfordulni, de mivel a lucosok térfoglalása viszonylag csekély hazánkban, jelentősége sokkal kisebb a rágáskárénál. Helyileg jelentős lehet egyéb fajok hántása is, például az ezüsthársé. Számottevő hántáskárt a gímszarvas okoz

A töréskár nemesnyárasokban fordul elő. Ilyenkor a 3-4 m magas csemetéket a gímszarvas a hóna alá veszi, lehajtja, és így teszi elérhetővé a hajtásokat. A hajlítási igénybevételtől a fák gyakran derékba törnek. Ez ellen gyakorlatilag csak a nyáras bekerítésével lehet védekezni. Szóba jöhet még az elterelő takarmányozás, ami azonban csak akkor lehet eredményes, ha a területen kevés a nyáras.

A kérődző fajok és a vaddisznó egyaránt jellegzetes erdei kártétele a makk felszedése, ezzel a természetes felújítások akadályozása. Makk után a vaddisznó igen nagy területeket képes felforgatni. Télen, nem túl mély hótakaró esetén a hó alól is kitúrja a makkot. Mivel a makk a vaddisznó legkedveltebb tápláléka, és a kérődző nagyvadfajok is szívesen fogyasztják, a természetes felújításhoz szükséges makkmennyiség megmaradását csak megfelelő létszámú nagyvadállomány fenntartásával lehet elérni. Amennyiben makkfelszedés vagy gyengébb makktermés miatt a csemeteszám kicsi, makk alávetést, vagy csemeték pótlólagos alátelepítését szokták alkalmazni.

A túráskár a vaddisznó jellegzetes kárképe makkvetéses felújításoknál. Ezek gyakrabban tarvágás utáni felújítások, de lehetnek öreg állományok alávetései is, amit a természetes felújítások makkhiányának pótlására végeznek.

Ahogy a fent felsoroltakból is látszik több módon, de az embernek anyagi szempontból kárt tud okozni a túlzottan felszaporodó vadállomány. Ezen állomány kordában tartása lehetetlen volna csak az anyatermészet segítségével, mivel ma Magyarországon számottevő mennyiségben ragadozó, a nagyvadállományt szabályozni tudó természetes kontroll nincsen. Ezt a mennyiségi és minőségi szabályozást, a szigorú törvényi korlátozás alá eső vadászattal lehet megfelelő mértékben megoldani. Minőségi szabályozásra is szükség van, hogy a gyenge, genetikailag vagy fizikailag sérült egyedeket kiemeljük a szaporodási láncból, ezzel biztosítva az erős és egészséges génkészlet megőrzését.

Sokszor felmerül az is érvként, hogy könnyű kimenni puskával lövöldözni, ha egy lándzsával mennének a vadászok, a vadnak is lenne esélye. Valóban, nagyobb esélye lenne a vadnak, mert cserkeléssel sokkal közelebb kell kerülni hozzá, szinte karnyújtásnyi távolságra. E nemes sportot sok vadász íjász űzi is hazánkban. A vadászattal szükségszerűen velejáró ölés azonban nem a fröcskölő vérről és a gyilkolásról szól. Az a nagyüzemi vágóhidak sajátja, ahol az adrenalin-sokktól remegő állatokat lemészárolják, de sajnos sok esetben még élve vagy félholt állapotban megkezdik a feldolgozásukat (erről sok kicsempészett vagy rejtett kamerás felvétel található a videó megosztókon). A vadászat ezzel szemben a gyors ölésről szól úgy, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk az állatnak. Sokkal humánusabb, mint egy klasszikus disznóvágás, ahol a magukat bátorra pálinkázott népek öten-hatan lebirkózzák a kolbásznak szánt malacot, míg a böllér próbálja szíven szúrni a tehetetlenül küzdő állatot.

Valamint mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy a vadász nem csak „önjelölt” vadállomány szabályozó. A vadász, a Széchenyi Zsigmond és Fekete István által definiált vadász, puskája ritkán szólal meg. A vadászat maga a tanulás, a természet és állatok megismerése. Télvíz idején, kemény fagyokkor a vadak etetése és gondozása, egyes fajok monitorozása ugyanúgy feladata a vadásznak. Sokan, sportvadászként is kijárunk a nekünk kedves területekre, ápolni, védeni, óvni azt. Mind a területet, mind az ott lakókat. Sajnos, természetesen itt is előfordulnak kivételek, ez azonban, ahogy az élet minden területén így van, kivédhetetlen.

Nem célom meggyőzni a kétkedőket és a vadászatot zsigerből ellenzőket. De ha a nagyvárosból falura költöznek, a csirkéiket elviszi a róka, a kukoricát tizedeli a disznó, a borz vagy a szarvas, akkor megértik, hogy sajnos szükség van ránk. Szükség van ránk akkor is, ha az erdőfelújítások kárt szenvednek, mert különben évről-évre csökkenni fognak erdeink. Azon erdők, ahová kirándulni, kikapcsolódni, gombászni járunk.

http://erdozugas.blogstar.hu/./pages/erdozugas/contents/blog/25917/pics/lead_800x600.jpg
Fekete István,hagyomány,tanulás,természetvédelem,vadászat,vadkár
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?